Költséges beruházások nélkül is sokat tehetnek a helyi önkormányzatok a kibocsátáscsökkentés és az éghajlatváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében: létfontosságú, hogy a helyi szabályozásokat és terveket a klímasemlegességet szem előtt tartva felülvizsgálják.
A klímatudatos szabályozásra való áttérés főbb elemei:
1.Azoknak a helyi rendeleteknek a visszavonása, amelyek bizonyos helyszíneken vagy városrészekben indokolatlanul akadályozhatják a háztartási napelemes rendszerek telepítését és olyan szabályozásokat kialakítása, amelyek bizonyos esetekben akár kötelezik vagy támogatják, ill. legalább elfogadják a napenergia hasznosítás eszközeinek beépítését.
Inspiráció:
- Balkonnapelem - Bécsi videó magyar nyelven
- Homlokzatra tehető napelem/napkollektor (külföldi példa - pl.Chemnitz)
- Kötelező napelemes beruházás új középületnél/irodaépületnél/szolgáltató épületnél (pláza, parkoló stb.) - EU-s szinten hamarosan elétbe lépő új szabályozás, az ún. ‘EU tető-PV kötelezettség’ alapján a 250 m2-nél nagyobb alapterületű új kereskedelemi épületek esetében 2026-tól, ugyanekkora új középületek esetében 2027-től, új lakóépületek esetében (méretkorlát nélkül) pedig 2029-től lép majd életbe.
2. A közlekedés és parkolás szabályainak szigorítása legalább bizonyos városrészekben.
Inspiráció:
- A légszennyezés elleni fellépésnek és a fenntartható mobilitás előmozdításának a jegyében több európai város nagy lépéseket tett annak érdekében, hogy a fosszilis üzemanyaggal működő járműveket (különösen a dízelüzemű autókat) kitiltsa a belvárosokból. Párizs és Madrid például 2024-re teljesen betiltja a dízelüzemű személygépkocsikat. Néhány évvel később pedig London, Róma és Barcelona is korlátozza majd az összes belső égésű motorral működő autó behajtását. Összegezve: mintegy 24 európai város (összesen 62 millió lakossal) tervezi, hogy a következő tíz évben betiltja a dízelüzemű járműveket, 13 város pedig az összes belső égésű motorral működő autót ki akarja iktatni, hogy a kibocsátást szigorú határértékek alatt tudja tartani.
- Ennél szerényebb eredménnyel, de alkalmazható egyes településrészek autómentesítése, gyalogos-kerékpáros zónák bővítése, ahogyan például Ljubjana tette a 2010-es évek elején a belvárosával.
3. Belső beszerzési szabályozások zöldítése, zöld közbeszerzések: a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat lehetőség szerint érvényesíteni kell a közbeszerzési eljárások során (pl. épületek építése vagy felújítása, önkormányzati gépjárműpark, elektromos készülékek, a közétkeztetésben használt élelmiszerek stb.). Fontos, hogy az egyszer megfizetendő beszerzési ár mellett a teljes életciklusban jelentkező költségeket is figyelembe vegyük, így fel lehet mérni a közép- és hosszú távú költségeket és az összességében legkedvezőbb terméket/szolgáltatást tudjuk kiválasztani. Ajánlott ökocímkével ellátott termékek preferálása vagy elvárása legalább bizonyos százalékban, hulladékok újrafelhasználása vagy újrahasznosításának elvárása vagy a szállítási távolságok minimalizálására motiváló előírások.
Inspiráció:
- Az ír kormány minősített vagy újragyártott IKT eszközöket szerez be a közbeszerzési cselekvési terve alapján. Egyik közbeszerzésében 4 évre szerződött egy KKV szolgáltatóval, amely mintegy 60 000 felújított készüléket (pl. laptopot) biztosít majd a közszféra szerveinek 30 millió eurós nagyságrendben. Bővebben a példáról itt olvashat.
Végül pedig általánosan is át kell nézni az összes helyi tervet és szabályt: az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szempontoknak minden önkormányzati ágazati és fejlesztési tervben és helyi jogszabályban tükröződniük kell ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a klímacélok elérését gátló tevékenységek és beruházások (mainstreaming). Például:
- a költségvetési források elosztásakor elsőbbséget kell adni az éghajlati szempontokat határozottabban tükröző/támogató beruházásoknak és intézkedéseknek, például a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének az autóforgalom számára kedvező fejlesztésekkel szemben; vagy a zöldfelületi fejlesztéseknek az új beépítésekkel járó beruházásokkal szemben.
- Tipikusan az ipari és gazdaságfejlesztési törekvések tudnak betenni a klímasemlegességnek: egy-egy ipari park, gyár betelepülése jelentősen megdobhatja a település energiafogyasztását - ezt már a fejlesztésekről való gondolkodás során tudatosan kezelni kell (például megfelelő teljesítményű megújulóenergia-termelő egységek beépíttetésével vagy a képződő bevételek hatásos kibocsátás-csökkentési intézkedésekre allokálásával).
A településfejlesztési eszközök közül a rendezési terv kiemelkedik: megfelelő tervezéssel elkerülhető a tömegközlekedési rendszer túlméretezése, ugyanakkor biztosítható az alkalmazkodás érdekében szükséges a védőinfrastruktúra (zöldinfrastruktúra, hullámtörők és gátak, véderdők) és megújuló energia termelő erőművek számára megfelelő hely biztosítása. A megfelelő vízelvezetés, az épületek közötti zöldfelületek és a városi épületek szellőssége kulcsszerepet játszik a város vízgazdálkodásában, a hőszigethatás csökkentésében, illetve abban, hogy a városi terekben általában milyen hőmérséklet van.
A szükséges változásokról a témában írt útmutatónk, mely jelenleg angol nyelven olvasható, a magyar nyelvű is hamarosan elérhető lesz.
Figyeljétek az oldalunkat további tartalmakért a témában!
A témában írt korábbi cikkeinket itt találjátok:
Ready4NetZero is a EUKI funded project coordinated by the Polish Network “ENERGIE CITÉS”, with a consortium formed of the Ecologic Institute from Germany, ENERGIAKLUB from Hungary, REGEA from Croatia and Energy Cities Romania. Ready4NetZero aims to support cities from the participating countries in developing and implementing 2050 climate neutrality strategies and seeks to do this by building capacity, knowledge and skills among local leaders, municipal staff and local stakeholders, facilitating experiences exchange and dialogue between local authorities.