2024. február 20-án a Romániai Enery Cities Hálózat (OER) webináriumot szervezett, amelynek középpontjában a hatékony kommunikáció állt, mint a helyi közösségek klímavédelmi erőfeszítésekbe való bevonásának eszköze. Több mint 50 résztvevő volt jelen és foglalkozott a Ready4NetZero projekt keretében megrendezett esemény témájával.
Izabela Kuśnierz, a PNEC - Lengyel „Energie Cités” Önkormányzatok Szövetsége hálózatának képviseletében, a projekt koordinátoraként fogadta a résztvevőket a projekt 5. webináriumán, amely mélyebben foglalkozott a klímasemlegesség fogalmával. Szó esett a projekt fő célkitűzéseiről, többek között a kapacitásépítő webináriumokról, a workshopokról, a tanulmányutakról, a kommunikációs kampányról és a tavasszal megjelenő útmutatóról is.
A Mariana Țînțărean és Alina Alexa által moderált webinárium három nagyon jelentős előadója azt járta körül, hogy a helyi önkormányzatok és a polgárok hogyan tudnak együttműködni a klímasemlegességi kezdeményezések megvalósítása érdekében, és hogyan tehetik azokat mindenki számára elérhetővé és kivitelezhetővé.
A rendezvény első előadója Oliver HÖLCKE, az Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés (EUKI) kommunikációs tanácsadója volt. Oliver újságíró, mielőtt az EUKI kommunikációs csapatához csatlakozott volna, különböző németországi rádióállomásokon dolgozott, emellett a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium Nemzetközi Éghajlatvédelmi Kezdeményezésének (IKI) PR-felelőse volt, és a GIZ vállalati kommunikációjával foglalkozott.
Miután Oliver röviden bemutatta az EUKI-t és az energiahatékonyságra összpontosító, EUKI által finanszírozott projekteket, a „ KISS - Keep It Short&Simple” című előadásában a kommunikáció legegyszerűbb és leghatékonyabb módjairól beszélt.
Tippeket és trükköket osztott meg a résztvevőkkel arról, hogyan lehet hatékonyan közvetíteni egy rövid, de erőteljes üzenetet. Egy nagyon fontos szempont, amelyet Oliver a sikeres kommunikációval kapcsolatban említett, a „célcsoport-elemzés” volt, hiszen mindig érdemes szem előtt tartani, hogy ki a célközönség.
Befejezésképpen Oliver rámutatott, hogy a külső kommunikáció döntő fontosságú egy vállalat, egy intézmény vagy egy projekt megítélése és hírneve szempontjából. A lakossággal, a partnerekkel, az érdekeltekkel és a nyilvánossággal való kapcsolatokat és bizalmat építi és tartja fenn. A kommunikáció közvetíti az értékeket, a célokat és a szolgáltatásokat, és fokozott láthatóságot, tudatosságot és versenyképességet biztosít.
Amikor a résztvevők az éghajlati kommunikációra vonatkozó tippeket kérdeztek tőle, Oliver kiemelte annak fontosságát, hogy az üzenetet a célcsoportra kell szabni. Egy egyszerű üzenet lehet a kulcs, de ha egy képet is használunk, az éghajlati válsághelyzetre vonatkozó üzenet sokkal erőteljesebb lesz.
A második előadó Allison LE CORRE, az Energy Cities kommunikációs és EU-politikai igazgatója volt. Allison 2022 májusában csatlakozott az Energy Citieshez. Uniós politikával foglalkozó kommunikációs szakemberként az a szándéka, hogy az éghajlat-politikát mindenki számára érthetőbbé tegye, és szilárdan hisz a történetmesélés erejében az éghajlatvédelmi fellépések előmozdítása érdekében.
Beszédének középpontjában a következő kérdés állt: „Hogyan mozgósíthatják és támogathatják a városok a lakosságot a klímasemlegesség elérése érdekében?”, hiszen az önkormányzatok csak városuk kibocsátásának 5-15%-áért felelősek. Az Allison által javasolt megoldás 3 lépésből áll: tudatosság növelése (a kihívás közérthetővé tétele), elkötelezettség (interaktívvá tétel), aktivizálás (mindenki számára elérhető bekapcsolódás).
Az állampolgári szerepvállalás másik fontos eleme a közösségi gyűlés, amely véletlenszerűen kiválasztott egyének csoportjaiból áll helyi vagy nemzeti szinten, amelyek egy fontos kérdés megvitatására gyűlnek össze. Nagyon hasznos forrás a KNOCA útmutatója az éghajlatvédelmi témájú közösségi gyűlésekhez.
Corina Murafa, független közpolitikai szakértő, aktivista és az éghajlat, az energia és a fenntarthatóság egyetemi oktatója volt az utolsó a három előadó közül. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a romániai Gazdasági és Szociális Tanács tagjaként nagy nonprofit, állami és magánszervezetekkel dolgozik együtt, hangot adva a civil társadalmi szervezeteknek Brüsszelben és Bukarestben. Munkája főként az igazságos energetikai átmenettel, az energiaszegénységgel és a vállalatok ESG-mentén történő átalakításával foglalkozik. Tagja a Romániai Energiaszegénység Megfigyelőközpontnak, és a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karának PhD fokozatú oktatója, aki tanulmányai és hosszú távú ösztöndíjai révén szilárd tudományos háttérrel rendelkezik az energia- és klímagazdaságtan és -politika területén.
Corina egy másik nézőpontból mutatta be a klímasemlegességgel kapcsolatos kommunikációval összefüggő kihívásokat. Beszélt a félretájékoztatásról, arról, hogy az álhírek gyorsabban terjednek, mint az igaz történetek, és arról, hogyan tudjuk megkülönböztetni az igazságot a mítosztól. Kiválasztott és bemutatott a résztvevőknek néhány releváns példát az álhírekre, amelyek az utóbbi időben nagyon gyorsan terjedtek Európa-szerte. Corina ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozta, hogy a tétlenség drágább, mint a cselekvés, ezért a megoldás a lakosság bevonásával történhet, és számos példát és ötletet mutatott be, amelyeket az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük: 1. ötlet: Éghajlatügyi Közösségi Gyűlés, 2. ötlet: Energiaközösség, 3. ötlet: Zöld iskolák.
A webinárium utolsó része egy interaktívabb rész volt, amelyet a kérdéseknek és a szabad megnyilvánulásoknak szenteltünk.
Râmnicu Vâlcea önkormányzata, egy romániai város nagyszerű híreket osztott meg velünk: márciusban-júniusban megszervezik az első Közösségi Gyűlést. 2024-ben! A jövő héten 2000 levélben 2000 lakosnak küldenek meghívót egy sorsolásra, majd kiválasztják az első civil esküdtszék 20 tagját.
A résztvevők által feltett kérdések elsősorban azokra a kihívásokra vonatkoztak, amelyekkel az önkormányzatoknak a klímasemlegesség felé vezető úton szembe kell néznie: a szélsőséges pártok növekvő száma egész Európában és az Európai Unió elleni üzeneteik, valamint az ukrajnai háború által generált energiaforrás-válság.
Mindhárom felszólaló arra a következtetésre jutott, hogy a klímasemlegességért folytatott küzdelem nem rövid távú kihívás, hanem hosszú távú megközelítést igényel, amely a fiatalabb generációk oktatásával kezdődik. Ami az útközben felmerülő válságokat illeti, azok nem változtathatják meg a hosszú távú célt, hanem éppen ellenkezőleg, olyan kihívások, amelyek új megoldások keresésére és rugalmasságra késztetnek.
- Oliver hangsúlyozta, hogy a rengeteg hír és a sok álhír megnehezíti az emberek számára, hogy megőrizzék kapcsolatukat a valósággal.
- Allison is úgy véli, hogy az oktatás lehet a kulcs, de mindeközben a kommunikáció és a párbeszéd is nagyon fontos az álhírek terjedésének megakadályozásához.
- Corina arra a következtetésre jutott, hogy a megelőzés jobb, mint a kezelés, az iskolákat be lehet vonni a párbeszédbe, hogy felkészítsék a társadalom következő generációját. Míg a zöld technológiák előnyeinek tudatosítása növelheti a lakosság részvételét, az éghajlatvédelmi megoldások nemcsak a bolygó javát, hanem a lakosság jólétét is szolgálják.
A webinárium végén a házigazda arra a következtetésre jutott, hogy a hatékony és célzott kommunikáció elengedhetetlen az éghajlatvédelem és minden hasonló, fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezés esetében, vagy röviden: „A megfelelő üzenetet a megfelelő célcsoportnak”, és bejelentette a következő webináriumot, amely a 6 részes sorozat utolsó alkalma lesz, és március 12-én kerül megrendezésre.
A Ready4NetZero egy EUKI által finanszírozott projekt, amelyet az ENERGIE CITÉS lengyel hálózat koordinál, a németországi Ecologic Institute, a magyarországi ENERGIAKLUB, a horvátországi REGEA és a romániai Energy Cities alkotta konzorciummal. A Ready4NetZero célja, hogy támogassa a résztvevő országok városait a 2050-ig szóló klímasemlegességi stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, és ezt a helyi vezetők, önkormányzati alkalmazottak és helyi érdekeltek kapacitásainak, ismereteinek és készségeinek fejlesztésével, valamint a helyi hatóságok közötti tapasztalatcsere és párbeszéd elősegítésével kívánja elérni.